Chapter 7.

Chapter 7.

"Mi pedig most indulunk és eltűnünk innen!" Ez a mondata újra és újra lejátszódott előttem. 

- Rendben, vágjunk bele!- fújtam ki az eddig bent tartott levegőt.

Louis csak egy vigyorgással nyugtázta. Már majdnem kimentünk a házból amikor eszembe jutott az elvett táskám.

- Louis!

-Igen? Mi a baj?- emelte rám kék szemeit.

-A táskám. Abban vannak az irataim, a pénztárcám és a telefonom.

-Tudom hova rakta Harry. Az iratokat és a tárcádat hozhatod, de a telefont nem.

-Miért nem?- kérdeztem kicsit csalódottan

- Biztos vagyok benne, hogy Styles tudja a számodat és letudná kéretni a telefonodat. Abból rájönnének hol vagyunk.

-Igazad van.- adtam meg magamat.

Ekkor Louis elment a konyhába, kinyitotta az egyik szekrény felső ajtaját, amiben ott volt a táskám. Lehalászta, kikapta az iratokat és a pénztárcát, utána visszahelyezte. A kezembe nyomta a dolgaimat, majd kimentünk az ajtón. A ház előtt egy Ferrari sportautó állt.

-Ez a te autód?- csodálkoztam

- Hát kié lenne?!-röhögött fel Lou

Erre már nem válaszoltam, elindultunk az autóhoz. Illedelmesen kinyitotta az ajtómat és besegített. Átlépdelt a járgány előtt, majd ő is behuppant. Elfordította a kulcsot, a motor pedig felcsendült. Lassan elhagytuk az utcát.

- És mégis hová megyünk?

- Most a házamhoz.

Ennyi volt a beszélgetés. Az út többi része csendben telt. Bekanyarodtunk egy  házhoz, majd kiszálltunk. Hatalmas háza van. Az ajtónál kicsit babrált a zárral, de végül sikeresen kinyitotta. Bent sem volt kisebb, mint kívül.

- Na tehát. Akkor most mindent elmondok. Lezuhanyzunk, eszünk és útnak indulunk.- sorolta fel a "tervét"

- Rendben, de nekem csak ez a ruhám van.- húztam el a számat.

- Erre is gondoltam. Gyere.- kezdett húzni.

Benyitott egy szobába és kitárt egy apróbb szekrényt. Tele volt női ruhákkal. Felső, pulcsi, nadrág, szoknya, minden.

- Úristen Louis!- álltam ledermedve

- Tetszik? Nagyon igyekeztem- mosolygott.

- Köszönöm.- öleltem át.

- Nincs mit, de akkor lássunk neki.- ölelt vissza.

Lehámoztam róla kezeimet, aztán a szekrényhez siettem. Kiszedtem egy mintás ruhát, és egy fehér topánkát.

- Tied lenti fürdő, én megyek a fentibe.- mondta és már el is tűnt. 

Elindultam a fürdőbe. Ledobáltam a gönceimet és megengedtem a vizet. Amikor kellemes lett beléptem. Most nem áztattam magamat, hanem gyorsan megmostam a hajamat és a testemet, majd megtörölköztem. Magamra kaptam a ruhát és a cipőt. Bedugtam a hajszárítót és elkezdtem a meleg levegőt a hajamra fújni. Mikor megszáradt megfésültem és két tincsemet hátratűztem. Észrevettem, hogy Louis még sminket is készített oda. Gondolom, hogy nem ő használja. Raktam az arcomra egy keveset, majd kitipegtem a fürdőből. Lou már ott ült a kanapén. Egy csíkos pólót és egy farmer rövidnadrágot viselt.

- Van egy bőrönd a szobába, amit szeretnél hozni ruhát pakold be.

- Rendben.- mosolyogtam rá

A szobába érve kivettem pár ruhát és a bőröndbe dobáltam őket. A tisztálkodási dolgaimat is beraktam, utána becipzároztam a bőröndöt. Louis-nál is ott volt a bőröndje és egy sporttáska.

-Indulhatunk?- pillantott rám kedvesen

- Igen.- mondtam határozottan.

Bezárta a házat és az autóhoz mentünk. Behelyezte a táskákat a csomagtartóba, majd beszálltunk. Lassan haladtunk az autón, míg nem egy autópályához nem értünk. Ott a sebességmutató felkúszott 110-re. Egy lekanyarodó sávnál lementünk és megálltunk egy autós étteremnél. Gyorsan rendeltünk, ettünk és már mentünk is. A hangulatom nagyon jó volt, de amikor megláttam merre tartunk kicsit meglepődtem. Írország.